Az elmúlt időszakban rengeteg innovatív kezelési mód, vizsgálati technológia látott napvilágot, amelyek remekül kiaknázhatók az egészségünk javítása céljából, illetve a panaszok hátterében álló problémák felderítése során egyaránt.
A kutatók jó ideje feltételezik, hogy a mikrobiom állapota, valamint összetétele hatással lehet az agy működésére, egészségére. Nem is meglepő, hogy a közelmúltban egyre több szakembert foglalkoztat a kérdés, hogy vajon fennáll-e kapcsolat az Alzheimer-kór kialakulása és a bélmikrobiom között?
De hogyan deríthető ki, hogy milyen is a bélflóránk egyensúlya, milyen mikrobaközösségek élnek a bélrendszerünkben? A Mikrobiom diagnosztika szolgáltatására bejelentkezve komplett képet kaphatunk minderről, így lehetőségünk nyílik a változtatásra, pozitív értelemben, ideértve a táplálkozásunkat, az életmódunkat.
Bél-agy kapcsolat? Mi is ez pontosan?
Ezt a kapcsolatot agy-bél tengelynek is szokás nevezni, ez lényegében egy kétirányú kommunikációs út. A bélrendszerünkben élő közösségek befolyással vannak nemcsak az emésztésünke, hanem számos területre, például a központi idegrendszerünkre is hatást gyakorolnak. Itt jegyeznénk meg azt is, hogy a bizonyos baktériumok olyan vegyületeket termelnek, amelyek közvetett vagy közvetlen módon, de befolyásolják az agyi funkciókat.
Hogy függ össze az Alzheimer-kórral?
A bélfóra egyensúlyának felborulása növelheti a gyulladásos folyamatokat és az immunrendszer túlzott aktiválódását, ami károsíthatja az agysejteket.
Ezenkívül a bélflóra összetétele befolyásolhatja az agyban található béta-amiloid plakkok képződését, amelyek az Alzheimer-kór egyik jellemzője.
Az Alzheimer-kóros betegek bélflórájában a baktériumok sokfélesége jelentősen csökken, ami a bélflóra egészségének egyik kulcsfontosságú jellemzője. Gyakran emelkedett számban találhatók káros és gyulladáskeltő baktériumfajok, míg a hasznos baktériumok aránya pedig csökken.
A kutatások rávilágítottak, hogy a neopterin emelkedett szintje (az immunrendszer túlműködése révén) előidézi a triptofán fokozott lebomlását, amely egy esszenciális aminosav. A szervezetünknek szüksége van rá, ugyanis szerotoninná és melatoninná alakul át. Az Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél megfigyelhető a szerotonin csökkent mennyisége.
Ezenkívül további vizsgálatokat is végeztek a pácienseknél, és kimutatták, hogy a neopterin és a triptofán egyenlőtlenül oszlik el az agy-gerincvelői folyadékban és a vérben is, utóbbiban nagyobb mennyiségben találhatók meg. Ebből levonták azt a következtetést, hogy az Alzheimer-kór esetében bizonyos folyamatok (az agyon kívüliek) ugyanúgy szerepet játszhatnak a megbetegedés kialakulásában, súlyosbodásában, érdemes figyelmet fordítani erre a kapcsolatra.
A triptofánszint és a mikrobiom összetételének összefüggése
Mivel a szervezetünk nem tudja előállítani ezt az aminosavat, ebből kifolyólag vagy táplálék formájában vihetjük be, vagy a bélbaktériumaink állítják elő, viszont az egyensúly felborulása esetén, a mikrobiom károsodásával a triptofánszintünk is negatív módon változhat.
Mindebből jól láthatjuk, hogy érdemes foglalkozni a szervezetünk belső ökoszisztémájával, azaz rendkívül hasznos a mikrobiom diagnosztika, főként akkor, ha nagyobb a rizikó a demencia kialakulására, ez esetben a bélflóra-módosító intézkedések pozitív befolyással lehetnek szervezetünkre, és a szellemi hanyatlás megelőzésére fókuszálhatunk, mielőtt még komolyabb tünetek jelennének meg.
