A Z-generáció, a tévé és a technikai fejlődés

2015. 06. 22. - 11:11

Ellentmondások jellemzik a Z-generációsok televízióhoz való viszonyát. Bár az utóbbi években növekedett a tévézéssel eltöltött idő a korcsoportban, a szabadidős tevékenységek közül évek óta az internetezés vezet. S míg a televízió általános megítélése a 15-24 évesek között a legrosszabb, a médiumnak sikerült megőriznie közösségteremtő funkcióit a családon belül és kívül egyaránt.

De vajon milyen szerepe van ebben korunk technológiai-gazdasági fejleményeinek?

A fiatalok televíziózási szokásainak változásához hozzájárul egyrészt az a technológiai-gazdasági környezet, ami részben izgalmas új lehetőségeket kínál a televíziózás piacán, illetve más platformokra, elsősorban hálózati felületekre csábítja a közönség egy részét. Másrészt viszont épp ilyen fontosak azok a kulturális tényezők, amelyek azt eredményezik, hogy bár a televízió továbbra is a Z-generáció egyik legfontosabb médiaeszköze, megítélése mégis kedvezőtlen – de legalábbis ellentmondásos –, jelentősége pedig össztársadalmi szinten még mindig jóval nagyobb, mint ebben a korosztályban.

Az utóbbi években a médiafogyasztásra fordított időt tekintetve a televízió a fiataloknál is javított a pozícióján. A szakemberek a televíziózásra fordított idő növekedését több technológiai-gazdasági tényező együttes hatásával magyarázzák. Így az utóbbi években az internet nem tudott a web 2.0 megjelenéséhez hasonló forradalmi innovációkat produkálni, ezért az újdonság érzése eltűnt, s ezzel párhuzamosan a televíziónézők számának csökkenése megállt. Ugyanakkor a tévékészülékek rohamos fejlődésének lehetünk tanúi, ami a digitális technológián keresztül a hang és a kép minőségének javulása mellett olyan szolgáltatásokat is elérhetővé tesz (pl.: interaktivitás és letölthető alkalmazások), amelyekkel korábban csak a hálózati felületeken találkozhattunk. Nem mellékes az a tényező sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a tévé-előfizetések száma a magyar háztartásokban, ami a csatornaválaszték bővülését eredményezte. Ezzel együtt egyre több magyar nyelvű csatorna jelent meg a kínálatban, miközben az interneten is mind több televíziós műsor vált elérhetővé. Végül a gazdasági válság is a televízió-nézésnek kedvezett, hiszen változatlanul ez jelenti a szabadidő eltöltésének egyik legolcsóbb módját, ami különösen fontos egy olyan árérzékeny fogyasztói csoportban, amelynek tagjai többnyire még nem rendelkeznek saját jövedelemmel.

Mindent összevetve azt találjuk, hogy az elmúlt években tapasztalható technológiai és gazdasági folyamatok jelentős lendületet adtak a televíziós piacnak. Ezek a folyamatok a 15-24 év közötti fiatalok médiahasználati szokásait is befolyásolják, mégis egyedül az ő korosztályukban előzi meg az internet népszerűsége a televízióét. Ennek okait viszont elsősorban mégis inkább a televíziózás kultúrájának átalakulásában kell keresnünk.

Guld Ádám